Marosi Zoltán

[user_profile]

Név: Marosi Zoltán
Egyesületben betöltött szerep: alelnök, bemutatócsoport tag, tréner

Kutyája: ZEUS
Fajta: Német juhászkutya
Ivara: Kan
Születési ideje: 2009.03.20

Kutyája: Kenji
Fajta: Chow-Chow
Ivara: Kan
Születési ideje: 2011.02.

Bemutatkozás:

 Az én kutyázós történetem 2010. tavaszán kezdődött, amikor közel egy éves rajzos németjuhászommal, Zeus-szal, aki mellesleg az első saját kutyám, eljutottam odáig a sok ismerős mindenféle tanácsai révén, hogy gyakorlatilag nem tudtam sétáltatni, mert kb két perc séta után kiderült, hogy nem én sétáltatom Zeus-t, hanem ő engem. A fél órás séta eredménye nagyjából két-három nap izomláz lett minden alkalommal.

 Ekkor határoztam el, hogy valamit tenni szeretnék, célom mindössze annyi volt, hogy ha sétálni megyünk, akkor ne tépje le a karom, és lehetőleg ne szedjen szét sem kutyát, sem macskát, sem pedig szembejövő embereket.
 Mivel a kutyakiképzés szinte már olyan, mint a foci és a számítástechnika: ehhez mindenki ért (vagy legalábbis úgy gondolja), a sok haszontalan tanács után az újságban megláttam egy hirdetést: “tavaszi kutyiskola kezdődik”.
 Közel 2,5 hónapig minden hétvégén el is jártunk a tanfolyamra, ahol körülbelül 15 társammal együtt, Kővágó Jenő kiképzőnk segítségével sikeresen el is végeztük a tanfolyamot.
 Azt hiszem itt lettem megfertőzve. Hogy miért? Errre azt hiszem nincs pontos válasz, csak sejtem: jó volt lemenni minden hétvégén, jó volt kicsit kikapcsolódni a mindennapi monoton munkából, jó volt más emberekkel találkozni, és valami újat tanulni. Bátran mondhatom, hogy szívesen jártam le én is, és néhány alkalom után a kutyám, Zeus is.
 Azt hiszem ő is itt lett megfertőzve, mert innentől elég volt a kocsi csomagtartóját kinyitni, ő már bent is volt, függetlenül attól, hogy miért nyitottam ki, és mi volt benne!
 A “régi kutyások” nekem elsőre kicsit zárt közösségnek, kicsit elvontaknak tűntek, de hamar rájöttem, hogy tévedtem: igazi közösségi emberek, sporttársak, akik nyitottak az újdonságokra, akik segítenek, ha kell, megosztják veled tapasztalataikat, véleményüket – akkor is, ha nem mindig értesz egyet velük. Igazi jó kis csapat, ahol néha vannak viták, de alapvetően összetartó közösség, egy dolog biztosan közös bennük: “mindenük a kutya”.
 A kutyavezető tanfolyam befejezése után hamar rájöttem, hogy nekem ez tetszik, szeretném folytatni.
 Ekkor kerültünk Szalai Péter kiképző “keze alá”, aki jelenleg is segíti fejlődésünket. Ő az, aki próbálja kihozni kutyából és kutyavezetőjéből a maximumot, azok képességeinek megfelelően.
 Magamról is tudom, hogy ez nem könnyű munka, ezért különösen hálásak vagyunk a munkájáért!
 Neki köszönhetjük, hogy 2010.10.29-én Zeus-szal sikeres BH vizsgát tettünk, 89 pontos eredménnyel.
 Maximálisan elégedett voltam az eredménnyel, és amikor lejöttünk a pályáról, úgy láttam kiképzőnk is!
 
 
 Jelenleg az Egyesület alelnökeként a szervezet ügyeit intézem, a kezdő- és a bemutató csoport trénreként, valamint  helyi és környékbeli kutyás eseményeken a bemutatócsoport tagjaként tevékenykedem, az eddig megszerzett ismereteimet igyekszem fejleszteni, továbbadni, a kutyás sportot, a felelős állattartást népszerűsíteni.

Egyéni képek:

Marosi Zoltán - Zeus és Kenji